2012. november 19., hétfő

School life (3.rész)

Sora Pov

 
Odajött hozzám, szorosan átölelt, majd megcsókolt.
-Életem legjobb bulija volt ez-mondtam.
-Reméltem is- szólalt meg Himchan- csak hogy ne a szex hozzon minket össze, eljössz velem vacsorázni?
-Persze- válaszoltam neki széles vigyorral a számon.
-Vagy nem vacsora, hanem valami más, amihez kedved van...
-Jó, de mikor megyünk? – kíváncsiskodtam.
-Mondjuk ma este?
Még válaszolni sem volt időm, Zelo lépett be a szobába. Nem egyedül, hanem egy lánnyal. Nem is nagyon érdekelt, hisz már van barátom, de azért mégis. Belegondolni volt rossz, hogy akivel elméletileg szerettem volna össze jönni, az egy másik lánnyal mászkál...
-Sziasztok- szólalt meg a lány, és odaállt elém.
-Mi még nem találkoztunk, Kimi vagyok és te?
Fél perc múlva fogta az agyam, hogy ki is áll velem szemben.
-Ööööö szia. Sora vagyok.
- Ő meg ki? - lépett be Kage a konyhába, s értetlenül méregette az ismeretlen lányt.
- Kimi vagyok, Zelo barátnője- felelte bátortalanul.
- Tessék?- kérdeztem szinte egyszerre Kage-vel.
- Jól hallottátok - mondta Zelo flegmán.
- Mi ez a síri hangulat? - jelent meg YongGuk a fejét fogva.
- Semmi... Mr. paradicsom bemutatta a barátnőjét...
Ő nagyokat pislogott, majd hátba veregette a maknae-t.
- Gratulálok- majd hozzátette- bocs, de én most hazamegyek, hasogat a fejem... jó buli volt HimChan, köszi a vendéglátást.
Szépen lassan mindenki hazaszállingózott, én vártam már az estét, minél előbb újra látni akartam Channie-t.

Kage Pov

 Amint hazaértem, beestem az ágyba, és csak kora délután ébredtem fel. Kimentem a konyhába, ahol csak Bang ült. Rámosolyogtam, majd kutatni kezdtem a hűtőben valami ebéd után.
- Kage.. - szólított meg lassan.
- Igen? - fordultam felé.
- Mit csináltunk tegnap este?
-Nem emlékszel semmire? - kérdeztem, és próbáltam nem mutatni, mennyire csalódott vagyok. Ő megrázta a fejét - Megcsókoltál, aztán felvittél egy szobába..
- Egy szobába? Te jó ég, annyira sajnálom... az alkohol miatt volt....
Most már nem tudtam türtőztetni magam, eleredtek a könnyeim... én nem "az alkohol" miatt mentem vele, ő jelentett számomra mindent...
- Ne aggódj, nem csináltál semmi Olyat - mondtam, s éreztem, hogy könnyeim alatt is elpirultam.
Mielőtt bármit is mondhatott volna, felszaladtam a szobámba, és magamra zártam az ajtót.

2 megjegyzés: